Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Helyzetjelentés 2018.08.01.

2018.08.01

Üdv mindenkinek, aki még esetleg benéz! Próbálom életben tartani a blogot, hogy az infók megmaradjanak, de hát ez már annyira nem hálás téma mióta nem próbálkozunk a babafoganással :-)
Viszont most jöttem rá, hogy csak a fórumon osztottam meg az ottlévőkkel, hogy tavaly szeptemberben elkezdtünk egy másik projektet! Ez nem teljesen hagyományos projek, ha biztosra akar menni az ember ma Magyarországon két lehetősége van. 


1. Külföldre megy Microsort eljárással próbálkozik. Na, nekem ez már túlzás.

 


2. Lehetőség ami lassanként született meg bennem és fogadtam el mint megoldás, de onnantól, hogy megbeszéltük férjemmel és Ő is rábólintott éreztem, hogy ez az. Sokat gondolkoztam, hogy a Jóisten miért nem veszi el tőlem ezt az érzést, hogy lányt akarok, kértem is pedig rá többször, hogy ne fájjon a lányunk hiánya. És valahogy mindig elém került az örökbefogadás. Legelőször talán akkor mikor a külföldi fórumokon kerestem a praktikákat ott olvastam, hogy valaki nem próbálkozott tovább, hanem örökbefogadtak egy kislányt és asszem utána neki még született is egy saját.
Szóval aznap mikor megbeszéltük, hogy igen, mindketten el tudnánk fogadni, hogy nem a mi vérünk, génünk alkotja a Mi lányunkat, én őszintén olyan boldog voltam és végre azt éreztem teljes lett a családunk, már magától az elhatározástól. Én csak szeretni szeretnék egy kislányt és mivel van már három fiam akik közel sem tökéletesek, nem, nem félek tőle, hogy milyen "dolgai" lesznek. Amikor mindezt leírom, már túlvagyunk a tanfolyamon is, már csak a határozatra várunk. És tudom, hogy ez még hosszú idő, de ami aztilleti, jó, hogy még sokára lesz. Mostanában a családban annyian cigányoznak és már nincs kedvem leállítani őket. Apósék nem is tudnak a tervről, ők se, meg sógornőm se és ő is mondja, hogy jaj milyenek. Utoljára már csak arra volt energiám, hogy benyögtem, hogy, hát végül is anyám Balogh ki tudja mennyi cigány vér csőrgedezik az ereimben engem mondjuk nem zavar, így kicsit visszább vettek. A származási kikötés kihagyása pedig nem is az én ötletem volt, hanem férjem mondta, hogy őt nem zavarná, így maradtunk abban, hogy majd akkor döntünk ha látjuk az adott babát illetve kislányt, mivel csak kislányra várunk :-)

 


Ezzel kapcsolatban még megemlíteném, hogy nem mi vagyunk az elsők és egyetlenek, akik így megyünk biztosra a család adott nemű utóddal való bővítése érdekében. 
Ami még esetleg felmerülhet, igen, babára várunk 0-6hó. Én egyenlőre ezt tudom elképzelni, így érzem azt, hogy könnyű lenne a kislányunkat a családunkba illeszteni. Egy nagyobb gyermek nagyobb feladat, kifejezetten, ha örökbefogadás szempontjából nézzük. Ha majd esetleg úgy érezzük, hogy az is menne, vagy az időnk fogy, majd biztos elgondolkozunk még ezen.
Szóval úgy néz ki mégis lesz kislányunk, hisz a Jóisten is úgy akarja :-)
Ami a nevet illeti pont a hetekben voltunk a dédimama házánál két napot a családdal (Ő volt Veronika, miatta is a névválasztás) szóval egyszer csak gondolkozom, hogy ugye azt kértem tőle mikor beszélgettünk, hogy ha már fenn lesz küldjön nekünk Veronikát, na mármost azt gondolom ez megint tipikus esete a teljesült, de nem úgy ahogy gondoltamnak. Ugye ugye, ha az ember nem fogalmazza meg pontosan, hogy mit kér a Jóisten néha tud érdekesen adni, szóval kaptam én Veronikát, a keresztlányomat! Fene gondolta, hogy azt is mondani kell a dédinek, hogy én szeretném kihordani meg megszülni, vagy legalább nevelni (örökbefogadás)  :P 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.